Kérdések és válaszok a leggyakoribb problémákról.
A hideg vagy a meleg idő közeledtével egyre inkább fokozódhatnak a száraz, érzékeny bőrű gyermekek tünetei. Az ilyen bőr védelmének kulcsa az, hogy sosem hagyhatjuk kiszáradni. A bőr természetes védőrétegei az arra érzékenyeknél számos okból (nagy meleg, hideg, klóros víz, szappanok, stb.) feltöredezhetnek, áteresztővé válnak: a bőrből kiengedik a...
Nap mint nap kitartó munkával igyekszünk segíteni a beteg gyermekeken a Csohány Jenő Gyermekegészségházban. Egyre nagyobb a forgalom, a telefonvonal sokszor folyamatosan foglalt, valóban nehéz minket így elérni. Fontos, hogy tudják: e-mailben is bátran fordulhatnak hozzánk tanácsért, kérhetnek receptet, igazolást, illetve jelezhetik a korábban már...
A láz a szervezet természetes védekezésének egyik formája a kórokozókkal szemben. Egy magas láz néha nagyon aggasztó tud lenni a szülők számára: a gyermek teste forró, bágyadttá válhat, vagy vígasztalhatatlanul sír. Ilyenkor az egyik legfőbb feladatunk, hogy a láz miatt megnövekvő folyadékigényt kielégítsük, vagyis itassuk bőven a kis beteget. Az...
A gyermekkori hasmenésnek számos oka lehet. Ennek kiderítése orvosi feladat. A hasmenést az ok megszűnése fogja meggyógyítani. Amíg a háziorvost felkeresi, otthon is sokféleképpen segíthet a gyermeken. Gyakori, híg székletürítéssel a szervezet sok vizet és benne oldott ásványi sókat veszít: nagyon fontos, hogy ezeket bőséges folyadék itatásával és...
A gyermek a nyaralás önfeledt napjaiban is gyermek: vigyáznunk kell rá. A napvédelem kiemelten fontos: keressünk neki mindig árnyékos helyet, vagy vigyünk magunkkal strandsátrat, napernyőt. Még ezek mellett is szükséges napvédő krémek használata, a faktorszám a gyermek bőrszínétől és életkorától függ. Külön figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre:...
Gyermekkorban a köhögés leggyakrabban légúti fertőzéssel összefüggően jelentkezik (de állhat a háttérben többféle krónikus légúti betegség, lelki ok, vagy emésztőszervi betegség is). Amíg a háziorvost felkeresik, az orrfolyáshoz társuló köhögés tüneteit enyhítheti a megfelelő orrtoalett: tengervizes orrspray, orrfújás, orrszívás, hatóanyagos...
Először is fontos eldönteni, hogy valóban székrekedésről van-e szó. Csecsemőkorban a széklet állagát, székletürítések számát rengeteg dolog befolyásolhatja. Ezek közül néhány a baba egészségére veszélyes is lehet, emiatt csecsemőkori székrekedéssel feltétlenül keresse meg a gyermek háziorvosát! Nagyobb gyermekeknél normális lehet, ha 2-3 naponta ürítenek székletet. Ha ennél ritkábban, és a széklet kemény, nehezen ürül, esetleg fájdalmas a székelés, akkor már székrekedésről beszélünk. Ha egyéb tünet nem társul hozzá, akkor otthon el lehet kezdeni a kezelést: elsőként változtassunk a gyermek étrendjén! Csökkentsük le a kakaó, csokoládé, banán, krumpli bevitelét, kerüljük az egyoldalú táplálkozást. Rostban gazdag élelmiszereket kínáljunk gyermekünknek: minél több friss zöldséget, gyümölcsöt, müzlit, teljes kiőrlésű péksüteményeket és tésztákat, nagyon-nagyon sok folyadékot, levest, tejtermékeket (kivéve kakaó). Kiváltképp jó székletlazító a szilva, barack, sütőtök, a lenmag, útifűmaghéj (péksüteményben vagy joghurtba, müzlibe, gyümölcspürébe keverve). Ne várjunk azonnali hatást, beletelik pár napba, amíg a bélrendszer "akcióba lép". Ha a panaszok továbbra is fennállnak, kérjen időpontot a gyermek háziorvosához.
Mostanában az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés a rendelőben. Az őszi-téli időjárás beálltával a szezonális fertőzések száma meredeken megemelkedik, ezt magunkon is megfigyelhetjük. Kisgyermekek esetén, különösen ha most kezdték (újra) a gyermekközösségbe járást, még gyakrabban és elhúzódóbban jelentkezhetnek betegségtünetek. Ennek legfőbb oka, hogy az immunrendszerük még "tanuló" fázisban van, sok kórokozóval most találkoznak életükben először, tehát még (memória jellegű) védettséggel nem rendelkeznek. A következő találkozás alkalmával azonban már -a legtöbb esetben- meglesz ez a fajta védettség, sokkal könnyebben vagy akár tünetmentesen vészelik át a fertőzést. Ami a legnagyobb segítséget jelenti, az a védőoltások beadása, hiszen ezek éppen a fertőzések megelőzésére lettek kifejlesztve. Az immunrendszerük egészséges működéséhez a legtermészetesebb módon kiegyensúlyozott táplálkozás és életmód (lásd a "Mit egyen a gyermek?" című fejezetet) biztosításával járulhatunk hozzá szülőként. Étrendkiegészítők széles palettája ígér védelmet: ami bizonyított, hogy a C, D vitaminnak, cinknek és a probiotikumoknak kiemelt szerepe van az immunfunkciókban, tehát ezeket tartalmazó készítményeket érdemes keresni. A megfelelő higiénés szabályok (kézmosás, zsebkendőhasználat, zsúfolt helyek kerülése) a COVID pandémia óta széles körben ismertek, ne feledkezzünk meg a jelentőségükről. A betegségek megelőzését szolgálja az is, ha már enyhe tünetek jelentkezésekor otthon tartjuk a gyermeket. Így kisebb valószínűsége van a felülfertőződésnek és annak, hogy a gyermekközösségben ő maga terjessze tovább a kórokozót. Bármilyen panasza van, keresse fel rendelőnket!
Az egészséges táplálkozás mindenki számára ajánlott. Különösen igaz ez a gyermekekre. Furcsának tűnhet, de az egészséges étkezést már a méhen belül megalapozhatjuk: az ízanyagok ugyanis átjutnak a magzathoz, tehát a baba már a pocakban ismerkedik az ízekkel. Várandósság alatt a kismama fogyasszon változatos, könnyű ételeket, olyanokat, amikkel később a gyermeket is táplálni fogja. Az az ideális, ha a családi ételek is ehhez igazodnak: kerüljék a készételeket, a mesterséges adalékanyagokat, a túlfűszerezett, cukrozott élelmiszereket, édességeket. Kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjenek. Születése után a kisbabának az anyatejen kívül más táplálékra nincs szüksége, egészen fél éves koráig. Ekkor érdemes elkezdeni a kóstolgatást, számára megfelelően elkészített ételekből. Nem baj, ha eleinte nem fogad el nagyobb mennyiségeket, fő tápláléka egy éves koráig az anyatej marad. Fontos, hogy ismerkedjen a lehetséges ételallergénekkel is. A legújabb szakmai irányelvek azt bizonyítják, hogy az allergének korai bevezetése védő hatású az ételallergiák kialakulásával szemben. Egy éves kora után a kicsi a család asztalánál ehet (de még oda kell figyelni a félrenyelhető ételekre: csontos, szálkás ételek, diófélék), napi ötszöri változatos étkezés fedezi a szükséges tápanyag- és energiaigényeit. Ha a gyermeknek bizonyított betegsége/allergiája nincs, ne tartsanak semmilyen diétát! Ilyen esetben mindig konzultáljanak a gyermek háziorvosával. További hasznos tanácsokat talál a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Okostányér.hu oldalán, és az alábbi dokumentumban.
Sokszor hangzik el javaslatként, hogy bőven kínáljuk a gyermeket folyadékkal. De mi legyen az és miből kapja? Egy egészséges szoptatott csecsemőnek az anyatej minden igényét fedezi, nincs szüksége más innivalóra, még nagy melegben sem. Ha a hozzátáplálást megkezdjük, és már naponta három alkalommal kap szilárd ételeket a gyermek, akkor el lehet kezdeni adni neki innivalót: legmegfelelőbb a víz. Babavíz forralás nélkül, alacsony ásványi anyag tartalmú ásványvíz forralva, jó minőségű csapvíz szintén forralás után adható. Óvakodjunk a fúrott kutak vizétől, mert azok nitráttartalma nagyon veszélyes lehet a babák számára. A szoptatott csecsemők általában nagyon ügyesen tudnak pohárból inni. Később úgyis ebből fognak inni, ezért cumisüveget/ itatópoharat felesleges használni, esetenként káros is lehet (szopási technika, fogak, állcsont fejlődése). Tea, gyümölcslé adható, de ne egész nap ezt fogyassza a gyermek, adjuk inkább csak az étkezésekhez. Tejet - italként fogyasztva - csak egy éves kora után kapjon a kisded. Nagyobb gyermekeknél, kamaszoknál figyeljünk oda a koffein tartalmú italok túlzott fogyasztására (kóla, energiaital, kávé), komoly egészségkárosodást okozhatnak. Beteg gyermek folyadékpótlásáról mindenképp konzultáljon a háziorvossal!
A gyermekbetegségek jelentős része otthon kezelhető, kórházi ellátás csak ritkán indokolt. Általánosságban az is elmondható, hogy a kezelést otthon, a szülőnek kell megkezdenie, orvosi segítség nem feltétlenül szükséges azonnal. Természetesen vannak kivételek (utalok a "sürgősségi állapotok" menüpontra). Ehhez fontos azonban, hogy álljon rendelkezésre egy jól felszerelt házipatika. Mi legyen a házipatikában?
A gyermek életkorától, nemétől, alapbetegségeitől függően más-más szereket kell otthon tartani, de egy általános készlet minden háztartásban segítséget nyújthat. Ebbe legelsőként javaslom, hogy sérülések ellátására alkalmas eszközök kerüljenek: vérzéscsillapításhoz steril gézlap, gézpólya, sebtisztításhoz jódtartalmú oldat vagy sebkezelő kenőcs, sebfedésre alkalmas gézlap, sebragasztó vagy sebtapasz. Égési sérülések esetén kulcsfontosságú az azonnali hűtés. a jelenlegi ajánlások szerint legjobb a folyó hideg csapvíz alá tartani az érintett területet 8-10 percen keresztül, ezután kifejezetten égési sérülésre való gélkötszerrel (vagy ennek hiányában steril kötszerrel, de csak lazán, ne ragadjon a sebbe) fedhető, míg az orvos nem látja el. Másodikként a leggyakoribb fertőzések ellátására alkalmas szereket javaslom: legyen otthon a gyermek életkorának megfelelő láz- és fájdalomcsillapító. 6 év felettiek számára különösen a légúti fertőzések kezdetekor nagy megkönnyebbülést szokott jelenteni a "forró italpor" formájú lázcsillapítók használata (tartósan azonban semmiképp nem javaslom). Szintén a légúti fertőzések esetében ajánlom, hogy már enyhe tünetek esetén kezdjék el orrcsepp, C, D vitamin és probiotikum használatát, a későbbi szövődmények megelőzése érdekében. A gyermekkori fertőző betegségek másik nagyobb csoportja, a gyomor-bélhurutok kezelésében hasznos, ha van otthon rehidrálásra alkalmas folyadék (ORS) vagy ilyen oldat készítéséhez való por. Hasmenés kezelésében a kórokozók méreganyagait megkötő adszorbensek (1 éves kortól adhatóak ilyen készítmények) mindenképpen javasoltak. Az ilyenkor gyakran társuló hasi fájdalom szimetikon tartalmú gyógyszerekkel enyhíthető. Probiotikumot már a betegség legelejétől fontos szedni, mert a bél mikrobiota regenerálódása fogja végső soron meggyógyítani a gyermeket. Még egy típusú fertőzésről szót kell ejtenünk: a húgyúti ferőzésekről. Ezek ellátása egyértelműen orvosi feladat, de a vizitig is enyhíthetőek a tünetek kifejezetten bő folyadékbevitellel, C-vitamin adásával. Az orvosi vizsgálat folyamán számítsanak a vizeletminta vizsgálatára is: jó, ha tartanak erre a célra egy kisebb méretű, csavaros üvegedényt, kiforrázva, illetve kisebb gyermekeknél vizeletgyűjtő zacskót.
Legyen-e otthon "készenlétben" antibiotikum? A válasz egyértelműen: nem! Az antibiotikus kezelés megválasztása mindenkor szigorúan orvosi feladat, mely az adott gyermek korára, egészségi állapotára, testsúlyára, korábbi betegségeire, a fertőzés körülményeire, az aktuális járványügyi helyzetre, a szóba jövő kórokozókra és a klinikai tünetekre specifikus. Ezt csakis orvos ítélheti meg. Végezetül kiemelném, hogy bármilyen fertőző betegségben a gyermek ellátásán kívül a szülő feladata a fertőzés terjedésének megelőzése is: legyen otthon a beteg és a családtagok számára fertőtlenítő szappan, felületfertőtlenítő folyadék (használati tárgyak, kilincsek, fogantyúk), szellőztessenek gyakran a lakásban, egyes fertőzésekben a textíliák főzőmosása, vasalása szükséges.
Mire érdemes még figyelni? A házipatikát nem elég összeállítani, hanem időről-időre ellenőrizi kell a gyógyszerek, kötszerek lejáratát; szükség esetén lecserélni, illetve a kifogyó elemeket pótolni kell. Ha a gyermek rendszeresen kap gyógyszert vagy tápszert, akkor mindig szorosan kövessék, hogy fogyóban van-e és még időben jelentkezzenek új receptért a gondozó orvosnál.
Sikeres házi ápolást, de még inkább jó egészséget kívánok minden páciensemnek!
Felgyorsult világban, felgyorsult életet élünk. Mindennapjaink megkívánják a folyamatos, teljes jelenlétet. A gyerekeknek nem jó hosszan hiányozni az iskolából, különórákról, edzésekről, vagy a szülőknek kiesni a munkából. Így ha egy gyermek fertőzéses betegsége néhány napnál hosszabb ideig zajlik, gyakran elhangzik a címszövegben álló kérdés a szülők részéről, a gyorsabb gyógyulás reményében.
Mit várhatunk, ha egy gyermek megfertőződik, átlagosan meddig tart egy-egy betegség, milyen hosszú lehet a lábadozás? Aggódnunk kell-e ha néhány nap után sincs jobban?
2013-ban jelent meg egy orvosszakmai összefoglaló cikk a leggyakoribb légúti fertőzésekről (Matthew Thompson Helen D Cohen et al. 2013 in BMJ), amely sok ezer gyermek adataiból következtetett az alábbiakra. Normál lefolyás esetén átlagosan a gyógyulási idők jóval hosszabbak, mint gondolnánk (vagy szülőként elvárnánk). A beteg gyermekek 90%-a 8 nap alatt lett tünetmentes, ha fülfájásban szenvedett, ugyanez a gyógyulási arány torokfájás esetén 7 nap, egyszerű megfázás esetén 15 nap, hörghurut esetén 21 nap, akut köhögés esetén 25 nap, kezeléstől függetlenül. Látható, hogy türelmesnek kell lennünk, időt kell hagyni a gyermek szervezetének arra, hogy megküzdjön a kórokozókkal, és nem a betegség hosszához, hanem orvosi javaslathoz kell igazítani az antibiotikumok használatát.
Fontos tudnunk azt is, hogy az antibiotikumok csakis baktériumok által okozott fertőzésekben lehetnek hatásosak. A gyermekkori fertőzések viszont 90%-ban vírusos eredetűek (vagyis 10 betegségből csak 1-ben jöhet egyáltalán szóba antibiotikum kezelés). Amilyen hasznos lehet egy jól megválasztott antibiotikum, olyan károkat is okozhat, ha indokolatlanul adjuk.
Néhány mondatban itt ki kell térnem a bél mikrobiota szerepére. Ez nem más, mint mikroszkopikus élőlények sokasága, amelyek az emberei bélben élnek. Olyan sok van belőlük, hogy ha összeszámolnánk őket, több lenne az eredmény, mint a saját emberi szervezetünk sejtjeinek a száma! Akadnak közöttük baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok is, számos változatos faj él együtt (ezt hívjuk diverzitásnak).Ezek egyensúlyban és szoros együttműködésben élnek a saját bélhám sejtjeinkkel és a bélfalban található immunsejtekkel. Nagyon sokrétű hatásuk van az egészségünkre. Az egyik legismertebb, hogy nem engedik a "rossz baktériumok", kórokozók elszaporodását, ami gyomor-bél huruthoz vezetne. A másik, hogy bizonyos anyagokat, amelyekre szükségünk van, megtermelnek nekünk (pl. K vitamin, B12 vitamin). Azokat a tápanyagokat, amiket mi elfogyasztunk, segítenek lebontani. Ha a mikrobiota egyensúlya megtartott, megelőzhetőek bizonyos allergiás betegségek, mint az aszthma, cöliákia. Az egyensúly megbomlásával azonban olyan baktériumok is többségbe kerülhetnek, amelyek az egyébként fel nem szívódó tápanyagokat (pl. komplex poliszacharidok) az ember számára is hasznosítható, plusz energiaforrássá alakítják, ezáltal energiatöbbletet és elhízást okozva.
Mindenképpen említeni kell a mikrobiota immunműködésben betöltött szerepét. A bélrendszer falában rengeteg immunsejt található (MALT, Peyer plakkok), amelyek élénk kémiai kommunikációt folytatnak a mikrobiotával. Az egymásra hatásuk eredménye, hogy az immunrendszer megfelelően működjön, vagyis hatékony legyen a kórokozókkal szemben, de toleráns a szervezet saját sejtjeivel vagy az ártatlan anyagokkal. Ha tehát a mikrobiota sérül, az fertőzékenységet, akár allergiás vagy autoimmun betegségeket okozhat (ételallergiák, IBD).
A fentiekből látszik, mennyire fontos és kényes az az egyensúly, ami a bél mikrobiotát jellemzi. Egy antibiotikus kezelés azonnal megbillenti, és csak nehezen áll vissza. Lényeges tehát, hogy antibiotikumot csak nagyon indokolt esetben, szigorúan orvosi javaslatra kapjon egy gyermek.
A túlzott antibiotikum használat mindezek mellett rezisztenciához vezethet, ami azt jelenti, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a hatóanyagra, és amikor egy beteg gyermeknek nagy szüksége lenne rá, nem fog hatni a gyógyszer.
Összefoglalva tehát az indokolatlan vagy gyakori antibiotikum szedésnek következménye lehet:
A gyermekek egészséges fejlődése érdekében közös célunk, hogy ezeket az állapotokat megelőzzük, és egyetlen gyermek se szedjen szükségtelenül antibiotikumot. A döntést mindig alapos vizsgálat és szakmai mérlegelés után, a kezelőorvosnak kell meghoznia.
Az életkorhoz kötött vagy az iskolai szűrővizsgálatok alkalmával sajnos egyre gyakrabban találkozok olyan gyermekekkel, akik mozgásszervi problémával küzdenek. Az életkor előrehaladtával egyre több a lúdtalp, a gerincferdülés, a hanyag tartás, a merev nyak és az ebből fakadó fájdalmak - már gyermekkorban is. A gyermekkori elhízásnak egyik oka is a mozgásszegénység. A jó hír az, hogy valójában rengeteget tehetünk, hogy ezeket megelőzzük vagy még nagyon kezdeti szakaszban visszafordítsuk. A WHO napi 1 óra intenzív testmozgást javasol minden gyermeknek (tapasztalataim szerint a testnevelés óra mellett is szükség van olyan rendszeres mozgásra, amit a gyerekek maguk választanak). Űzzön a gyermek valamilyen sportot, amit szívesen végez. Az is sokat segít, ha a családtagokkal/barátokkal/kutyával együtt mozog intenzíven: foci, futás, kerékpározás, rollerezés (nem elektromos), görkorcsolyázás. Ha valakitől nagyon távol állnak ezek a mozgásformák, a mindennapi séta vagy jógagyakorlat is rengeteget jelenthet. A kulcs a rendszerességben rejlik. Akkor is figyeljen a gyermek a tartásra, az izmaira, amikor éppen nem sportol. Remek ötlet például tanulás közben nyújtógyakorlatokat beiktatni, a könyvet, monitort szemmagasságba helyezni, hogy egyenes háttal tudja nézni a gyermek. Tévénézés közben nassolás helyett ismétlődő tornagyakorlatokat lehet végezni. A versenyszerűen sportolók figyelmébe a bemelegítő és az edzés utáni nyújtó gyakorlatok fontosságát hangsúlyozni kell.